Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei megvalósításának módját - jogszabályok és a szabványok keretein belül - a munkáltató határozza meg. (MVT 2. § (3)) Munkavédelmi szabályzat készítése már nem kötelező, de érdemes egy könnyen áttekinthető belső utasításban rendezni a cégre vonatkozó munkavédelmi szabályokat.
Mellékletében számos iratmintát tartalmaz, így az iratminták könnyen elérhetőek lesznek. Például: beutalók, oktatási napló, egyéni védőeszközök kiadásának nyilvántartása. Tartalmazza a munkabaleseti alapjegyzőkönyvet, módosító jegyzőkönyvet és kistérségi kódokat.
Munkabaleseti jegyzőkönyv
Módosító munkabaleseti jegyzőkönyv
Munkabaleseti jegyzőkönyv kitöltési útmutató
Egyéni védőeszközök juttatásának rendje
A munkáltató elsődleges feladata szervezési intézkedésekkel az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi és tárgyi feltételeinek megteremtése. Ha ez nem valósítható meg, a kockázatok további csökkentése érdekében a munkáltató a munkavállalókat a kockázatokkal szemben védelmet nyújtó védőeszközzel kell hogy ellássa és ezáltal ellenőriznie is kell az egyéni védőeszközök rendeltetésszerű használatát. (65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet 3. § (1))
Az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét írásban kell meghatározni.Ez a feladat munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül. (MVT 56. §). Ezen felül egyéni védőeszközt forgalomba hozni, használatba venni akkor szabad, ha az rendelkezik EK-megfelelőségi nyilatkozattal, EK-típustanúsítvánnyal. (MVT 18. § (4))
Munkavédelmi oktatások megtörténte - oktatási naplóban való dokumentálás
Telepengedély
Első lépésként meg kell győződni a 358/2008. (XII. 31.) Kormány rendelet alapján, hogy az adott vállalkozás tevékenysége bejelentés- vagy telepengedély-kötelesnek számít-e.
A bejelentés- illetve telepengedély-köteles tevékenységek listáját letölthető a telepengedély menüpont alatt.
Kockázatértékelés
A munkáltató köteles minőségileg, szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat. A kockázatok elemzéseknek ki kell terjednie az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és készítményekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, a munkahelyek kialakítására. A kockázatértékelés elvégzése munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül. A kockázatértékelést a kémiai biztonság területén külön jogszabályok alapján kell elvégezni.
A kockázatértékelést és megelőző intézkedéseket első alkalommal az I. veszélyességi osztályba sorolt munkáltatónál legkésőbb a munkáltató tevékenységének megkezdésétől számított hat hónapon belül, egyéb esetben egy éven belül, azt követően pedig indokolt esetben kell elvégezni, és évenként felülvizsgálni. A kockázatértékelés dokumentumát legalább 5 évig meg kell őrizni. (MVT 54. §). Bővebb információ kockázatértékelés menüpont alatt.
Mentési terv
Rendellenes körülmények kialakulása esetére a munkahely jellegére, helyzetére, kiterjedésére, valamint a veszélyforrások hatására, a munkavégzés hatókörében tartózkodókra is tekintettel mentési tervet kell készíteni, és a mentéshez szükséges személyeket ki kell jelölni. Jogszabály ezzel kapcsolatban kötelező előírásokat állapíthat meg. A mentési terv munkahelyre vonatkozó részét minden érintett munkavállalóval ismertetni kell. (MVT 45. §)
Érintésvédelmi minősítő irat
A kisfeszültségű erősáramú villamos berendezés közvetett érintés elleni védelmének (érintésvédelem) ellenőrző felülvizsgálatáról és időszakos ellenőrző felülvizsgálatáról a munkáltató - a 4-5. §-ban foglaltaktól eltérően - a berendezés szerelői ellenőrzésének, illetve szabványossági felülvizsgálatának keretében gondoskodik.
Az ellenőrző felülvizsgálatot az üzemeltetés megkezdését követően, az időszakos ellenőrző felülvizsgálatot minden vállalkozás részére három évenként kötelező elvégeztetni. (14/2004. FMM rendelet)
A felülvizsgálat elvégzését az érintésvédelmi mérésre jogosult szakember által aláírt minősítő irat igazolja.
Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatot legalább a következő gyakorisággal kell elvégezni:
a) áram-védőkapcsolón havonta szerelői ellenőrzéssel;
b) kéziszerszámokon és hordozható biztonsági transzformátorokon évenként szerelői ellenőrzéssel;
c) a Kommunális- és Lakóépületek Érintésvédelmi Szabályzatáról szóló 8/1981. (XII. 27.) IpM rendelet alkalmazási körébe tartozó villamos berendezéseken 6 évenként szerelői ellenőrzéssel;
d) egyéb villamos berendezéseken 3 évenként szabványossági felülvizsgálattal. (5/A. §)
Szabványossági felülvizsgálat: az érintésvédelem olyan részletes - a méréseket és azok számszerű eredményének kiértékelését is tartalmazó - ellenőrzése, amely alkalmas arra, hogy kimutassa, teljesíti-e az érintésvédelem a vonatkozó szabványok valamennyi előírását. (14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet 2. § j)
Tűzvédelmi szempontú szabványossági felülvizsgálat
Ezt a felülvizsgálatot az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) rendeli el, ezért alapvető célja a villamos berendezések által okozott tűzveszély, robbanásveszély kiküszöbölése. A felülvizsgálatnak azt kell megállapítani, hogy a villamos berendezés megfelel-e a rá vonatkozó előírásoknak, nem okoz-e tűz- vagy baleseti veszélyt, melyek a hibák és hogyan kell azokat kijavítani. A felülvizsgálatnak nem célja a felelősség megállapítása.
Gyakorisága: az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló 9/2008 (II. 22.) ÖTM rendelet 5. rész II. fejezet 17.2 szerint:
A és B tűzveszélyességi osztályba tartozó építményben és szabadtéren legalább 3 évenként
C tűzveszélyességi osztályba tartozó építményben és szabadtéren legalább 6 évenként
D és E tűzveszélyességi osztályba tartozó építményben és szabadtéren legalább 9 évenként
A felülvizsgálatról jegyzőkönyv készül.
Villámvédelem felülvizsgálata
A villámvédelem célja az emberek és alkotásainak védelme a villámcsapás káros hatásai ellen. Erre vonatkozóan az állam követelményeket határoz meg, amelyeket minden területen be kell tartani. Az MSZ EN 62305 szabványsort kell alkalmazni a felülvizsgálat elkészítésekor (régi szabvány már nem hatályos: MSZ 274/1-4).
Magát a villámvédelmet két csoportra tagolódik: a külső és belső villámvédelemre. A külső villámvédelem kiküszöböli a villámcsapás által közvetlenül előidézett nagyobb károkat. A belső villámvédelem a másodlagos hatásból (túlfeszültség) eredő károk ellen véd.
Az épületeket és építményeket a várható veszély nagysága alapján a következő csoportok szerint kell besorolni: rendeltetés, magasság és környezet, a tető szerkezete és anyaga, a falak anyaga, a környező levegő szennyezettsége, és a másodlagos hatásokkal szembeni érzékenység.
A felülvizsgálatnak azt kell megállapítani, hogy az alkalmazott villámvédelem megfelel-e az előírásnak, mik a hibák és hogyan kell azokat kijavítani. A felülvizsgálatnak nem célja a felelősség megállapítása.
A villámhárító berendezést először az elkészülte után, átadás előtt kell ellenőrizni. Ezután ismételt felülvizsgálatokat kell végezni az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló 9/2008 (II. 22.) ÖTM rendelet 5. rész II. fejezet 18.1 szerint:
A és B tűzveszélyességi osztályba tartozó építményben és szabadtéren legalább 3 évenként
C tűzveszélyességi osztályba tartozó építményben és szabadtéren legalább 6 évenként
D és E tűzveszélyességi osztályba tartozó építményben és szabadtéren legalább 9 évenként
Veszélyes anyagok bejelentése
A kémiai biztonságról szóló jogszabály követelménye alapján a veszélyes készítményekkel érintett tevékenységet folytatni vállalkozásoknak a tevékenységének megkezdése előtt kötelesek bejelenteni az ÁNTSZ tevékenység gyakorlásának helye szerint területileg illetékes városi, fővárosi kerületi intézetének a felhasználást, feldolgozást, forgalmazást. (2000. évi XXV. Törvény)