ADR biztonsági tanácsadók névjegyzéke

VESZÉLYES ÁRUK SZÁLLÍTÁSA
Az ADR a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás.
1957-ben Genfben jött létre, Magyarország 1979-ben csatlakozott az ADR-hez. Az 1979. évi 19. törvényerejű rendelettel került be a magyar jogrendbe. Belföldi szállításokra történő alkalmazását a 20/1979. (IX. 18.) KPM rendelet írta elő.
Az ADR előírásait a technikai haladásnak megfelelően folyamatosan fejlesztik. A módosítások és kiegészítések általában 2 évenként lépnek hatályba. A módosításokat belföldi ágazati miniszteri rendelettel hirdetik meg, benne az ADR belföldi alkalmazására vonatkozó eltérésekkel. Jelenleg az ADR 2021-es módosítása van érvényben.
A veszélyes áruk szállításának kockázatát sokan hajlamosak alábecsülni, pedig nincs olyan veszélyes áru, amely az élő anyagra és a környezetre nézve minden tekintetben teljesen veszélytelen volna. Minden ismeretlen, nem tisztázott eredetű vagy egyértelműen nem azonosítható veszélyes árut erősen mérgezőnek és tűz-és robbanásveszélyesnek kell tekinteni mindaddig, amíg az arra illetékes szakértő nem azonosítja.
A veszélyes áruk szállításánál minden közreműködő személy az őt érintő területen teljes felelősséggel bír.

A jelenleg hatályban lévő jogszabályok:

ADR: közúton történő veszélyes árú szállításra vonatkozó előírások: 387/2021. (VI.30) Kormány rendelettel és a 39/2021. (VII.30) ITM rendelettel kerültek bevezetésre.

RID: vasúton történő veszélyes árú szállítására vonatkozó előírások: 388/2021. (VI.30.) Kormány rendelettel és a 38/2021. (VII.30.) ITM rendelettel kerültek bevezetésre.

ADN: belvízen történő veszélyes árú szállításra vonatkozó előírások: 386/2021. (VI.30.) Kormány rendelettel és a 38/2021. (VII.30.) ITM rendelettel kerültek bevezetésre.

Az ADR a veszélyes árukat egy jól kimunkált kritériumrendszer segítségével csoportosítja. Ezeket az anyagcsoportokat az ADR osztályainak hívjuk.

Az ADR áruosztályai:
1 osztály Robbanóanyagok és tárgyak
2 osztály Gázok
3 osztály Gyúlékony folyadékok
4.1 osztály Gyúlékony szilárd anyagok, önreaktiv anyagok és szilárd érzéketlenített robbanóanyagok
4.2 osztály Öngyulladásra hajlamos anyagok
4.3 osztály Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő anyagok
5.1 osztály Gyújtó hatású (oxidáló) anyagok
5.2 osztály Szerves peroxidok
6.1 osztály Mérgező anyagok
6.2 osztály Fertőző anyagok
7 osztály Radioaktív anyagok
8 osztály Maró anyagok
9 osztály Különféle veszélyes anyagok és tárgyak

A veszélyes áruk nemzetközi szállításában kulcsfontosságú szerep jut az okmányoknak, hiszen a szállítmány okmányolásának adminisztratív hibája a szállítás zavartalan lebonyolítását akadályozhatja meg. Másrészt a "félrevezető", nem előírásszerűen kitöltött és felhasznált okmányok a szállítás során esetleg beláthatatlan súlyos következményeket eredményezhetnek.

A veszélyes áruk szállításához alapvetően szükséges okmányok a következők:
- fuvarokmány
- írásbeli utasítás
- jármű jóváhagyási igazolás
- ADR oktatási bizonyítvány
- tisztítási bizonylat
- veszélyes hulladék kísérő okmány
- különböző engedélyek, határozatok
- kombinált szállításnál előírt fuvarokmány vagy nyilatkozat

A veszélyes árut szállító járművek megjelölésének eszközei a veszélyt jelző (sárga) táblák. A veszélyt jelző tábláknak ADR szerint két fajtája van:

1./ Szám nélküli (sima) veszélyt jelző tábla:

2./ Számos veszélyt jelző tábla:

a) főveszélyt jelölő szám
b) járulékos veszélyt jelölő szám
c) a veszélyes áru UN száma

A veszélyt jelző tábla szerepe egyrészt az, hogy figyelmeztessék a közlekedés többi résztvevőjét, hogy a jármű veszélyes rakománnyal közlekedik, másrészt a katasztrófa elhárító egységeknek baleset, illetve rendkívüli esemény során nélkülözhetetlenül fontos információkat nyújtson. Éppen ezért a jármű helyes, előírásszerű megjelölése nagyon lényeges szempont. A szabálytalan járműjelölésnek beláthatatlan következményei lehetnek. Küldeménydarabos szállításnál - hordó, palack, kanna, stb. - szám nélküli veszélyt jelző táblákat kell használnunk. A küldeménydarabok szállításánál magának a csomagolásnak van olyan alkalmassági ill. követelmény rendszere, amely a szállítás biztonságát garantálja. A tartányjárműveknél a számos veszélyt jelző táblák használata a kötelező. A jelzésrendszer további eszközei a veszélyességi bárcák.

4.2 osztály veszélye (öngyulladásra hajlamos anyagok)
A veszélyességi bárcák mérete a küldeménydarabokon 10 x 10 cm-esek. Tartányjárművekre 30 x 30 cm méretű veszélyességi bárcákat kell elhelyezni a tartány két oldalára és a hátsó falára is.
A szállító jármű megjelölését a rakodás megkezdése előtt kell elvégezni. Az árudarabok az ADR által meghatározott jelöléssel, egyes csomagolások csak minősítési jellel ellátva rakhatók fel a szállító járműre.
A veszélyes áruk szállítása esetén alapvető jelentősége van a rakomány megfelelő elhelyezésének, rögzítésének a gépjárművön, tekintettel arra, hogy a járműről esetleg lehulló árudarabok, amelyek veszélyes anyagot tartalmaznak sérülésük révén súlyos károkat okozhatnak.
Az a személy, aki a ráháruló feladatokat a szállítás során (szállításnak része a szállítás során történő ideiglenes tárolás, az áru becsomagolása, továbbá be-és kirakodása, beleértve a töltést és ürítést is) nem a jogszabálynak megfelelően végzi, szabálysértést követ el.
Veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárás során az 1/2002. (I. 11.) Korm. rendeletben előírtakat kell alkalmazni.
Rendkívüli eseményeknél az írásbeli utasítás szerint kell eljárni, általános teendők a következők:
- leállás a járművel, motor leállítása, áramtalanítás
- útbiztosítás
- a rendőrség azonnali értesítése
- a veszélyes áru tovaterjedésének megakadályozása
Veszélyes áru szállítására kialakított, jóváhagyásra kötelezett (EX/II, EX/III, FL, OX, AT) járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának engedélyezése a Nemzeti Közlekedési Hatóság területileg illetékes kirendeltségének hatásköre. Az adott járműre szerelt, veszélyes árut szállító felépítmény megfelelőségéről a Műszaki Biztonsági Felügyelőség és területi szervei állítanak ki vizsgálati jegyzőkönyvet. Tartányjárművek esetében a jármű jóváhagyási igazolás meghatározza a veszélyes áruknak azt a körét, melyek szállítására a tartányszerelvényt engedélyezi. A veszélyes hulladékok szállítása és begyűjtése csak az Országos Környezet-és Vízügyi Főfelügyelőség tevékenységi engedélyével végezhető a 192/2003. Korm. rendeletben meghatározottak szerint. A veszélyes hulladékot kitöltött "SZ" kísérőjeggyel kell szállítani. Az ún. "begyűjtési engedéllyel" is rendelkező szállítók "K" kísérőjeggyel is végezhetnek szállítási tevékenységet. A veszélyes hulladékok jegyzékét a 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet tartalmazza.

Érdekességek:
ADR 1.1.3 Mentességek
ADR 1.1.3.1. A szállítás jellegéből adódó mentesség
c) a vállalkozások olyan szállításaira, ami fő tevékenységüket kiegészíti (pl. mély- és magasépítési munkaterületek ellátása, vagy karbantartással kapcsolatos szállítások) legfeljebb 450 liter mennyiségű veszélyes áru esetén és az 1.1.3.6 bekezdésben meghatározott mennyiségi határokon belül. Meg kell tenni a szükséges intézkedéseket a veszélyes áru normális szállítási feltételek melletti kiszabadulásának megakadályozására. Ez a fajta mentesség nem alkalmazható a vállalkozások által anyagbeszerzés, külső vagy belső anyagelosztás céljából végzett szállításokra.
DE - ÚJ 39/2021 (VII.30) ITM rendelet alkalmazása szerint:
ADR Szabályzat 1.1.3.1 c) első két mondatát a következő kiegészítéssel kell alkalmazni:
„A vállalkozások olyan szállításaira, amely fő tevékenységüket kiegészíti, (így például a mély- és magasépítési munkaterületek ellátása, a mezőgazdasági és egyéb munkagépekhez szükséges üzemanyagoknak az üzemanyagtöltő állomás, a telephely és a munkaterület közötti szállítása, vagy méréssel, javítással és karbantartással kapcsolatos szállítások, ill. visszaszállítások) csomagolóeszközönként, ideértve a nagyméretű csomagolóeszközöket (IBC-et) és nagycsomagolásokat is, legfeljebb 450 liter mennyiségű veszélyes áru esetén, és az 1.1.3.6 bekezdésben meghatározott mennyiségi határokon belül. Biztosítani kell, hogy a veszélyes áru normális szállítási feltételek mellett ne szabadulhasson ki, ennek érdekében figyelemmel kell lenni különösen a csomagolóeszköz megfelelő lezárására és a rakomány rögzítésére.”